Annyi gondolat foglalkoztatott a mai nap folyamán, de valamiért mindig csak esténként tudok írni, így a felét már sikerült elfelejtenem. :D
Napom egyetlen lényeges történése, hogy bementem a bankba. Pénz híján gyalogolnom kellett, így már korán reggel szét fagytam. Amikor elindultam, szépen sütött a nap, de nagyon hideg volt, a szél pedig folyamatosan szemből fújt, majd mire a bankhoz értem beborult és elkezdett esni az eső. Korán ott voltam, 10-re volt időpontom, de már nyitásra, fél 10-re oda értem. Bementem, ácsorogtam kicsit, odalépett hozzám egy fiatal ügyintéző, megkérdezte mi járatban vagyok, elmondtam, hogy 10-re van időpontom, mondta, hogy foglaljak helyet, utána néz. (Itt megjegyezném, hogy a bank dolgozói tabletekkel a kezükben állnak a fiókban és várják, hogy kinek tudnak segítséget nyújtani. Kedvesek és mosolygósak, nagyon pozitív benyomást kelt.) Néhány perc elteltével visszajött, mondta, hogy várjak Evelynre. Gondoltam oké, elchillezgetek egy fél órácskát, de nem kellett, jött is Evelyn, felmentünk az emeletre, elkérte a személyimet és a Butlins-os papírt, amivel igazoltam, hogy itt dolgozok és ez a jelenlegi címem. Odahívott az asztalához, nem volt nehéz észrevennie, hogy hadilábon állok az angollal, de nagyon toleráns volt, mondta, hogy megpróbál mindent a legegyszerűbben elmagyarázni, szóljak, ha bármit nem értek. A monitort félig felém fordítva töltöttük ki közösen a szükséges mezőket, közben pedig végig érdeklődött, kérdezgetett rólam, az életemről. Megbeszéltük, hogy Butlins drága, meg hogy rossz lesz a Karácsonyt itt tölteni, Szinte mindent sikerült elsőre megértenem, egészen jól éreztem magam az alatt a kb 45 perc alatt, amit eltöltöttem ott. Nem Evelyn volt az első angol, aki azt mondta valamire, hogy "ez ilyen nagyon angol", mindig megmosolygom, amikor egy angol viccesen becsmérli az angol dolgokat. A bankkártyám kb 5 munkanap múlva érkezik meg postán, a hozzá tartozó pin kód pedig biztonsági okokból egy nappal később. Contactless kártyát választottam, mert a magyar kártyám még nem az, és ez sokkal menőbb! :D 
A rossz idő ellenére császkáltam picit pár utcában, gondoltam meglesem az angol házikókat, de aztán egy zsákutcába keveredtem és egyre jobban fáztam, úgyhogy a városnézés nagyon hamar végetért és elindultam vissza Butlinsba. Azért néhány készítettem néhány képet:

Ó, ezek a csodás, a kreativitás teljes igényétől mentes, egyforma angol házak! Azért van ennek is ám egyfajta bája. Nekem tetszik, még ha sokszor tuti a szomszédhoz akarnék is bejutni hajnalban egy buli után. :D

Sok kiemelkedő különbség a családi házak között sincs (nem mintha a sorházak nem lennének családi házak), viszont említésre méltó a rengeteg növény, amelyek körül veszik a telkeket, a fű pedig mindenhol szép zöld és gyönyörűre van nyírva. 

Az utóbbi képek a külvárosban készültek, amint láthatjátok, ahogy haladtam kifelé a városból, úgy szakadozott fel a felhőzet is, az utolsó képen például már látni az eget! :D

A nap további része alvással, filmezéssel meg lustálkodással telt. Gyanítom, ez a program vár rám egész hétvégén. Nem mintha bánnám... :D

Az imént olvastam az interneten, hogy Franciaországban ismételten tömeggyilkosság történt. Részleteket nem tudok, csak annyit, hogy sok ártatlan áldozatot követelt a merénylet. Ha olvasod ezt, kérlek egy perc erejéig hunyd le a szemed és imádkozz mindazokért, akik elhunytak vagy elvesztették a szeretteiket. Ha időd engedi, szánj még egy percet arra is, hogy belegondolj, mennyire múlandó az élet és mennyire könnyen vége szakadhat önnön hibánkon kívül is. Becsüljük meg mindazt, ami megadatott és próbáljunk minden nap jó emberek lenni, segíteni az arra rászorulókon, vigyünk egy kis szeretetet a gyűlölet világába! #PrayForParis