Két és fél hétten ezelőtt azt írtam, nem élvezem az itthon létet. Csalódott voltam, mert igaz, nem azt vártam, hogy elém terítsék a vörös szőnyeget, de arra számítottam, hogy mozgalmas egy hónapom lesz, sokat leszek a barátokkal. Ehelyett a legtöbb időt azzal töltöttem, akire a legkevésbé…

Pörögtek az események mióta haza értem. Intézgettem mindent, közben élveztem, hogy végre finom kajákat ehetek, most a napokban pdig azt, hogy nem kell korán kelni, sőt, egész nap fekhetek az ágyban. Jól sejtettem, hogy furcsa lesz haza jönni. Amikor megérkeztem, eleinte valóban teljesen idegen volt…

Nem érzem, hogy megváltoztam volna. Mégis mikor nézegetem a képeket a telefonomban, azt a rengeteg selfiet és közös képet a barátokkal, olyan, mintha valaki más mosolyogna rám a fotókról. Mintha bezártam volna az emlékeimet egy dobozba és elástam volna őket valahol az erdőben.…

Egy hónappal ezelőtt senkinek nem hittem el, hogy gyorsan telik itt az idő. Alig vártam, hogy vége legyen egy-egy napnak. Most pedig ismét azt vettem észre, hogy eltelt több, mint két hét úgy, hogy nem posztoltam semmit. Nem azért, mert nincs mit, hanem mert annyira jól letudom magam…

Szerdán egy angol nővel kellett dolgoznom. Vagyis nem vele, hanem ő volt a checker-em, de megcsinálta helyettem az ágyakat, szal kivette a részét a mnukámból, bár nem tudom miért. :D Kedves volt, egészen sokat beszélgettünk, magamhoz képest legalábbis. Nagyon büszke voltam magamra,…

Nem szoktam vissza olvasni a posztjaimat, mert akkor megtalálom a hibákat meg a rosszul megfogalmazott mondatokat és ha kiakarom javítani, képes vagyok az egészet újra írni. Ezért nézzétek el ezeket, mert nem fogok javítgatni! :D Írtam korábban, hogy szerintem célszerű minél…

Határozottan nem arról vagyok híres, hogy bárminek is időben neki álljak. Remek példa erre, hogy a szakdolgozatomat 3 kín-keserves nap alatt hoztam létre a semmiből, az első államvizsgámon pedig megbuktam. Így értitek, mennyire mesteri fokozaton űzöm a halogatást.  Most sincs…