És tényleg. Elolvastam az egy hónappal ezelőtti posztomat, éééés már megint totál másképp érzek. Nagyon jól elvagyok most, ha nem lenne a suli, haza sem mennék, majd csak novemberben. Élvezem a társaságot, kijöttem a befordultságból, jól telnek a napok, és persze még mindig nyomaszt, hogy mi lesz ha…

Ez a hét eddig egészen jól alakult. Jobban érzem magam, a meló is elviselhető volt, bár már kicsit fáradt vagyok, holnap lesz a 6. napom egyhuzamban. Az elmúlt napokon nem baszogatott senki, sőt néhány vendég kedvessége pozitívummal töltött fel. A nap is sütött, ha csak pár órát is, így az alap…

Még csak egy hete és két napja jöttem vissza, de úgy érzem, mintha hosszú hónapok óta itt lennék. Szörnyen érzem magam, megfogalmazódott bennem, hogy ez nem az én életem. Amikor próbálom felsorakoztatni a pro érveket, egyedül csak a pénz áll a listán, ettől pedig egyfajta kényszerhelyzetben érzem…

Két és fél hétten ezelőtt azt írtam, nem élvezem az itthon létet. Csalódott voltam, mert igaz, nem azt vártam, hogy elém terítsék a vörös szőnyeget, de arra számítottam, hogy mozgalmas egy hónapom lesz, sokat leszek a barátokkal. Ehelyett a legtöbb időt azzal töltöttem, akire a legkevésbé…

Pörögtek az események mióta haza értem. Intézgettem mindent, közben élveztem, hogy végre finom kajákat ehetek, most a napokban pdig azt, hogy nem kell korán kelni, sőt, egész nap fekhetek az ágyban. Jól sejtettem, hogy furcsa lesz haza jönni. Amikor megérkeztem, eleinte valóban teljesen idegen volt…

Nem érzem, hogy megváltoztam volna. Mégis mikor nézegetem a képeket a telefonomban, azt a rengeteg selfiet és közös képet a barátokkal, olyan, mintha valaki más mosolyogna rám a fotókról. Mintha bezártam volna az emlékeimet egy dobozba és elástam volna őket valahol az erdőben.…

Szerdán egy angol nővel kellett dolgoznom. Vagyis nem vele, hanem ő volt a checker-em, de megcsinálta helyettem az ágyakat, szal kivette a részét a mnukámból, bár nem tudom miért. :D Kedves volt, egészen sokat beszélgettünk, magamhoz képest legalábbis. Nagyon büszke voltam magamra,…

A párizsi terrortámadás az egész világot meghökkentette. Rengeteg cikket olvastam róla, követtem az eseményeket, közben mindvégig arra gondoltam, mennyire szerencsés vagyok, hogy élhetem a kis életem. Panaszáradat ide vagy oda, nekem megadatott az, ami nagyon sok embernek nem: van…

Szombaton eléggé magamba voltam fordulva. Hajat mostam, de hajszárító híján a szállás fűtésére kellett hagyatkoznom. Feküdtem az ágyban, sorozatoztam, nem igazán volt kedvem még ahhoz sem, hogy Facebookon beszélgessek a barátaimmal. Délután anyukám próbált jobb kedvre…

November 5-én reggel 6:25-kor indult a gépem. Úgy gondoltam, éjjel 2-kor elkéne indulni, ugyanis még sosem repültem, nem tudom mi hogy működik, mennyi időt vesz igénybe, plusz ha bármi gebasz van út közben, van bőven idő megoldani. 4-én reggel 8-kor keltem, délelőtt még…